2010. október 25., hétfő

A királyi palota

Bangkok hatalmas város, és rengeteg a látnivaló. Így hát elindultunk hogy felfedezzük...
A terv az volt hogy elsétálunk a királyi palotához, és jól megnézzük magunknak. A szabály, hogy semmilyen templomba nem lehet bemenni, rövidnadrágban és ujjatlan pólóban benne volt a fejünkben, de a királyi palotában ezt úgy tudtuk szigorúan veszik, és mindenképp hosszú ujjú cuccban kell mennünk, ami nem volt nálunk, így hát úgy döntöttünk felvesszük a rucit amit ott adnak.... Első megdöbbenés, a kapott ing rövidujjú... (na szép simán egy pólót kellett volna felvenni) ráadásul rózsaszín és randa... Sebaj felvettük, és elindultunk. Majd estünk egyik ámulatból a másikba. Hatalmas épületek, mind mind apró mozaikokkal kirakva, csodálatos aprólékos munkával kidolgozva, rengeteg aranyszínű csoda... A képről is kiderült, jól áll nekem az arany :) Ugye? Ami nem arany az ezer féle színben pompázik, és az is csillog villog. Az hiszem ebben a posztban több lesz a kép mint a szöveg...






A háztetők is aprólékosan kidolgozva, tényleg szép látvány. Rengeteg a szobor, szintén apró mozaikokkal kirakva, ezek a szobrok többnyire démonokat ábrázolnak, Botikának egyszerűen csak: Mérges bácsik :) 


Nincs olyan része az épületeknek ami ne lenne ámulatba ejtő, nincsenek egyszerű fehér falak... Mindent ami nem mozaikos, azt festmények fedik.
Képek melyek mérete megint csak megdöbbentő, több tíz méteren futnak végig a falak mentén...


Próbálkoztunk egy közös kép összehozásával, mégpedig abban a formában hogy majd jól letesszük a fényképezőt valahova beállítjuk az időzítőt, és futunk a kamera elé hogy le ne maradjunk a képről... Nos miután eleget bénáztunk persze sikertelenül, egy srác odajött hogy inkább bízzuk ezt rá, és elkészült az első Thaiföldi fotó kettőnkről.




Elérkeztünk a Smaragd Buddhához, akiről nem sikerült épp legjobban a fotó, de nézzétek el nekem, mivel bent nem lehetett fotózni, így kintről az ajtóból csináltam a  képet, miközben kismillió ember mászkált ki meg be, örülök hogy egy helyben meg tudtam állni. A Buddhának 3 féle ruhája van, a három évszaknak megfelelően. Ottjártunkkor még az esős évszakra való ruha volr rajta, pedig akkor még nem is gondoltuk milyen eső tud esni Thaiföldön. A bangkoki időjárás igencsak kedvező volt nekünk :)





Tovább sétálva egy arany színű épülethez értünk amiről kiderült hogy egy sztupa amit a thaiok csedinek hívnak, nos ezt a csedit soksok "mérgesbácsi" tartotta. A gyerekek szerint biztos nagyon erősek lehetnek.






 Ha eddig nem volt elég a fénylő aranyból és a giccsből, akkor jöjjön egy újabb adag. Mert ami nincs fesve, aranyozva, és nem mozaik, az bizony csipke, méghozzá porcelánból.
A kép egy épület tetejének díszítése.





És akkor jöjjön még pár kép kevés szöveggel, gyönyörködni szabad!








Na igen, azok a tetők, és kertek, szépek, rendezettek!







 Az őrt álló bácsinak nagyon elege lehetett, jól felöltözve a melegben és a 90%-os párában... Ráadásul egy lánc megy át az arcán... Nem is állt mozdulatlanul, bizony fészkelődött meg vakarózott néha... Niki meg felcsapott Buddhistának...


Rengeteg időt töltöttünk el itt, az első olyan napunk volt mikor lejártuk a lábunkat, és nagyon elfáradtunk, de nagyon megérte megnézni. Ha valaki erre jár, nem szabad kihagyni!

1 megjegyzés:

  1. gyönyörű.
    írjátok le a többit is, mert el fogjátok felejteni!!! fakulnak az emlékek...

    VálaszTörlés